Az enuresis nocturna, vagyis éjszakai ágybavizelés, alvás közben bekövetkező akaratlan bevizelést jelent.
Kórosnak akkor tekinthető az enuresis, amikor lányoknál 5, fiúknál 6 éves kor felett is fennáll az ágybavizelés, mivel a normál vizeletürítés, illetve a vizeletürítés gátlásának kialakulása általában 5 éves életkorra befejeződik. Ezért ha az éjszakai bevizelés 5 éves koron túl is fennáll, vagy azon túl jelentkezik, akkor kivizsgálást igényel.
 

A leggyakoribb okok:


- pszichés eredet
- agy és a húgyhólyag közötti nem megfelelő kapcsolat
- endokrin ok - elégtelen hormontermelődés
- fejletlen húgyhólyag
- húgyúti gyulladás
 
 

Vizsgálatok:

Legfontosabb a szülő és a gyermek részletes kikérdezése a folyadékfogyasztási szokásokról és a vizeletürítés napi megoszlásáról. Sok információt nyerhetünk a vizeletmennyiség mérésével és a vizeletsugár alaposabb megfigyelésével is.
Fizikális vizsgálattal, vizelet fajsúly és vizelet rutin vizsgálattal, valamint a vesefunkció felmérésére szolgáló vérvétellel már önmagában is jól szűrhető a betegség.
Hasi ultrahang, illetve más fájdalommentes urodynamias vizsgálatok is szükségesek lehetnek az enuresis okának tisztázása érdekében.
A gyermek kivizsgálásának eredményei alapján minden esetben személyre szabott kezelést kell kezdeni.
Az organikus (szervi) eredetű enuresis kezelése elsősorban urológus és nefrológus tevékenységi körébe tartozik.

A vesebetegségek gyakran alattomosan, kifejezett tünetek nélkül jelentkeznek, sokszor csak véletlenül kerülnek felfedezésre az elvégzett labor- és ultrahang vizsgálatok során.

Milyen esetekben forduljunk nefrológus szakorvoshoz?

  • GYERMEKEK éjszakai bepisilésének kivizsgálása, terápia beállítása

  • GYERMEKEK hólyagműködési zavarainak, vizelet elcsepegésének (inkontinencia) kivizsgálása, terápia beállítása

Hazánkban több százezer olyan ember él, aki sajnos nem fordult időben nefrológushoz, és már jelentősen csökkent a vesefunkciója, nefrológiai gondozásra lenne szüksége. Az előrehaladott vesekárosodás tünetei: fáradtság, zavarodottság, gyengeség, vérszegénység, fokozódó étvágytalanság, megmagyarázhatatlan testsúlycsökkenés; majd gyakori hányingerek, izomgörcsök, bőrviszketés, ödémásodás és légszomj fellépésekor a vesekárosodás elérkezik a végstádiumához: a veseelégtelenséghez. Ez életveszélyes állapot, sürgősségi beavatkozást igényel. 
 

A vesebetegségek esetében is igaz, hogy a kifejezett tünetek megjelenésekor a kórfolyamat már nehezebben, vagy kevésbé jól befolyásolható. Az időbeni orvosi vizsgálat / kezelés késleltetheti, vagy megelőzheti a súlyos következmények (művesekezelés, veseátültetés) szükségességét!