1880-ban dr. Péczely Ignác magyar orvos felismerte, hogy az emberi testen minden nagyobb vagy ismétlődő inger, ütés, nyomás, törés a mintegy 1 négyzetcentiméternyi íriszen nyomot hagy, mégpedig mindig azonos, jól behatárolható helyen. Az ún. szervtérkép alapján következtetni lehet a teljes szervezet működésére, az öröklött tulajdonságokra, az energiaszintre éppúgy, mint a szerzett tulajdonságokra, betegségekre. Felülete szinte végtelen sok információt hordoz, ezért nagy a jelentősége.
Az írisz vizsgálata iridoszkóppal, másnéven réslámpával történik, amely egy szemészeti műszer, akár 100-szoros nagyítást is elérhetünk vele. Maga a vizsgálat fájdalommentes, teljesen ártalmatlan, bármikor, bármilyen gyakorisággal elvégezhető.
Nagy előnye, hogy a szervezet egészére vonatkozóan kapunk egy átfogó képet, ezáltal megkímélhetjük a beteget a részletes, szerteágazó, sokszor fájdalmas, de legalábbis kellemetlen vizsgálati módszerektől, illetve az általunk alkotott kép alapján tanácsot adhatunk a további orvosi kivizsgálás menetére vonatkozóan. Az íriszvizsgálat kb. 10 éves kortól ad megbízható információt, és csak nagyon kevés esetben, a szem durva sérüléseinél vagy egyes szemműtétek után nem végezhető el. Nemcsak a betegségek, de a gyógyulás mértéke is jól nyomon követhető, az állapotjavulás a szemből is megítélhető.